2009. március 6., péntek

HUN IMÁDSÁG


HUN IMÁDSÁG

MIATYÁNK ISTENÜNK
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELÖTTÜNK SZENT NEVED
TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,
MAGADON VISELED.
BÜNEINKET MINT MÁSNAK,
NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZET
KISÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK
GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG
ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTÖL KEZDVE,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.

Kr.u. 410-460-ban keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva, a Kijevi Nemzeti Múzeumban van. A kijevi múzeumban őrzött hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű. Nem tudom, hogy tudtok-e róla, hogy a szíjvégen talált rovásírásos szöveg megfejtésére magyar rovásírás szakértőt, nyelvészt kértek fel. Előlünk mégis mindenáron eltitkolták, amíg lehetett. Istennek hála ma már nem lehet szinte semmit titokban tartani. Érdekesség, hogy az 1960-as évek elején szintén Kijevben (amiről ma már tudjuk, hogy Árpád nagyapja, Álmos őse, Ügyek fejedelem alapította, eredetileg szabír-magyar város híres szabír kovácsiparral. Ott készültek a csodálatos magyar szablyákat), régészeti feltárás során a magyar hegyen találtak 9000 darab rovásírással teleírt pergamenpapírt tökéletes állapotban. A kutató régész, Armatov akadémikus az egészet elküldte futárral a Magyar Tudományos Akadémiának úgy gondolván, hogy mi vagyunk a megfejtésében illetékesek. Őt száműzték Szibériába. A 9000 darab pergament pedig szőrén, szálán eltűnt, s mai napig semmit nem tudni róla. A finnugoristák hallgatnak. Ma már kideríthetetlen, hogy megsemmisítették, vagy csak eltüntették, nem tudni. Vajon kinek állt ez az érdekében? Óriási, pótolhatatlan veszteség, mert minden bizonnyal hatalmas és teljesen autentikus adattömeg állna rendelkezésünkre. A hazatérés vagy honvisszafoglalás előtti, alatti és utáni időkből. S még mennyi minden van, amit eltitkolnak, vagy éppen megsemmisítenek előlünk. Visszatérve az imához: gyönyörű! Nemhiába mondták a görögök, hogy a szkíták - hunok - magyarok tudnak a legszebben imádkozni Istenükhöz.

Sivatagi vihar







Angyalok, ördögök ülnek a ködben
árnyak szállnak a sivatagon át.
Jönnek, jönnek a fémszívű harcosok
sohase volt, ilyen karnevál.
Vérbe borulnak a tejfehér maszkok,
sziréna adja az utca zaját.
Barikád épül az utca kövéből,
óh Uram, Istenem Micsoda világ!

Fekszik a porban a templomok tornya 
sikít az asszony lobban a láng.
Várni, csak várni egy égi parancsra,
üstökös csillagok ideje jár.
Hullik az égből az ördögi manna
mögötted lovagol a bíbor halál.
Olajban úszik a kormorán is,
óh Uram, Istenem Micsoda világ!

Holnap reggel el kell mennem
holnap este ne várj rám.
Messze földre visznek engem
holnap este ne várj rám.
Hé Uram! Légy kegyes hozzám!
Istenem, mondd micsoda világ.
Hé Uram! Légy kegyes hozzám!
nincs olyan út, ami hazatalál.