2009. április 7., kedd

Az erdő fohásza




Vándor. 
ki elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet! Én vagyok 
tűzhelyed melege hideg téli éjszakákon, 
én vagyok tornácod barátságos fedele, 
melynek árnyékába menekülsz 
a tűző nap elől, 
és gyümölcsöm oltja szomjadat. 
Én vagyok 
a gerenda, amely házadat tartja, 
én vagyok asztalod lapja, 
én vagyok az ágy, melyben fekszel, 
a deszka, amelyből csónakodat építed. 
Én vagyok 
házad ajtaja, bölcsőd fája... 
...koporsód fedele. 
Vándor 
ki elmégy mellettem,
hallgasd meg kérésem:
Ne bánts!