Veres? Sáros?

 Haraszti Gyula 

Veres János továbbra is állítja, nem tudott arról, hogy egykori cége hamis számlák alapján igényelt vissza áfát. Ennek azonban ellentmond, hogy a hét végén közölte: a jogtalanul megszerzett 55 millió forintot már visszafizették az államnak. Azt azonban nem árulta el lapunknak a pénzügyminiszter, hogy ez mikor történt, és behajtották-e a hamis számlákat adó személyeken az összeget. Azt sem tudni, hogy a rendőrség miért nem nyomozott a jogtalan adóvisszaélést elkövető Veres-cég, a Bogát-Ferr Kft. vezetői ellen, és ki lehetett a rejtélyes „Király” és „Császár”, akik a társaság által felhasznált hamis számlákat aláíratták a nyírbogáti cigányokkal.

Veres János semmit nem tud. Balsai István fideszes képviselő a parlamentben napirend előtt megjegyezte, hogy a szocialista pénzügyminiszter egykori érdekeltségébe tartozó cég 248 millió forinttal károsította meg az államot 1039 darab fiktív számla alapján. Arra nem kapott választ Verestől, hogy ki, milyen módon és mikor fizette vissza az államnak az 55 millió forintnyi áfát. Veres János válaszában arról beszélt, hogy az ő érintettsége nem merült fel az áfa-visszaigénylési ügyben, a jogszabályok szerint járt el, amit az illetékes hatóságok is visszaigazoltak. Veres politikai támadásnak tekintette a fideszes politikus által elmondottakat. Lapunk a Parlament folyosóján szólította meg Veres Jánost, aki arra a kérdésünkre, hogy volt cége részéről mikor és ki fizette vissza az államnak a törvénytelenül felvett 55 millió forint áfát, azt válaszolta: „Csak nem képzeli, hogy bárkinek is mást mondok, mint amit a parlamentben elmondtam az ügyben!” Arra pedig, hogy a Bogát-Ferr Kft. behajtotta-e az összeget a fiktív számlákat kiállító magánszemélyeken, azt felelte: „Nem tudom, nincs róla dokumentumom.” (P. G.)Nem indít vizsgálatot Veres János egykori cégügyeivel kapcsolatban a kormány, és nem tartja indokoltnak a politikus lemondását sem annak ellenére, hogy a pénzügyminiszter volt cége adócsalás gyanújába keveredett – derül ki azokból a válaszokból, amelyeket a Kormányszóvivői Iroda adott tegnapi kérdéseinkre. Mint ismeretes, Veres érintettségéről a Heti Világgazdaság írt először. A lap által idézett könyvszakértői véleményből kiderül, hogy a szocialista politikus adócsalásért elítélt üzlettársával, Kabai Károllyal közös cége, a Bogát-Ferr Kft. fiktív számlák alapján igényelt vissza 55 millió forint áfát a 90-es évek elején.

A pénzügyminiszter – aki korábban azt állította, hogy nem tudott a hamis számlák alapján viszszaigényelt áfáról – a hét végére összeszedte emlékeit, hiszen bejelentette: az 55 millió forintot már visszafizették az államnak. Azt viszont már nem árulta el, hogy ki és mikor fizette vissza az összeget. Erre tegnap sem kaptunk választ, ahogyan a tárcavezető szóvivője arról sem tájékoztatta lapunkat, hogy az államnak visszafizetett 55 millió forintot kártérítésként, polgári peres eljárásban visszakövetelték-e a Bogát-Ferr Kft.-nek állítólag hamis számlákat adó személyektől, vagy behajtották-e valamilyen formában ezt az összeget a fiktív papírok kiállítása miatt elítélt fémgyűjtőkön. Szerettük volna megtudni azt is, hogy kik voltak azok, akiket az egyik hamis számlákat kiállító fémgyűjtő csak „Királynak” és „Császárnak” nevez a vallomásában. A Bogát-Ferr Kft.-nek hamisan számlázó fémgyűjtők büntetőügyének tárgyalásán ugyanis a vádlottak egyike azt vallotta: „Vagy a Király, vagy a Császár, vagy mindkét személy lejöttek hozzám, én magamhoz vettem a számlatömböt és a bélyegzőmet, és elmentem velük a 4-es úton várakozó teherautóhoz, és azzal mentem el velük. Majd miután a számlázás megtörtént, és a pénzt felvettem, azt átadtam ennek a két személynek. (…) Ők adtak nekem vissza 15–30 ezer forintot.” Veres Jánostól szerettük volna megtudni, hogy ismerte-e ezeket a közvetítőket, és melyikükkel állt a cége kapcsolatban, de a tárcavezető megbízottja érdemben erre sem reagált. A kérdéseinkre a szaktárca szóvivője csak a már többször elismételt nyilatkozatot ismételte meg.

Pichler Ferenc közölte: „A cég, amelynek Veres János ügyvezetője volt, a kérdéses időszakban a jogszabályok szerint járt el. Hatóságok jogszabálysértést nem állapítottak meg. Ebben az ügyben azok illetékesek válaszolni, akik esetében a hatóságok jogszabálysértést állapítottak meg.”

Hasonlóan reagált felvetéseinkre a Kormányszóvivői Iroda is. A konkrét kérdéseinkre adható konkrét válaszok helyett emlékeztették lapunkat arra: „A szóban forgó társaságnál korábban több hatósági vizsgálatot is lefolytattak már, ezek egyikénél sem került szóba Veres János érintettsége. A cégnek egy időben több ügyvezetője volt, akik megosztották egymás között a feladatokat. Veres János felelősségi körébe a cég hitelezési ügyei tartoztak, nem foglalkozott termékforgalmazással, nem állított ki és nem fogadott el számlákat. Nem véletlen, hogy a hatósági eljárás során Veres János neve elő sem került.”

Mint arról beszámoltunk, a Bogát-Ferr Kft.-nél valóban folyt egy hatósági vizsgálat a vám- és pénzügyőrség részéről 1995 májusában, de az ügyet átadták a területileg illetékes nyírbátori rendőrkapitányságnak. A rendőrség azonban már nem vizsgálta az áfát jogtalanul visszaigénylő cégek büntetőjogi felelősségét. A gyanúja pedig felmerülhetett volna annak, hogy a számlákat befogadó társaság számlagyárként működött, és csak hamis papírok aláírására használta fel az egyszerű fémgyűjtőket. Ezt a módszert látszik igazolni utólag az is, hogy Kabai Károlyt, a Bogát-Ferr Kft. másik ügyvezetőjét később éppen ezért a bűncselekményért ítélték három és fél év börtönbüntetésre a Nyíregyházi Városi Bíróságon. Az ügyben megkerestük a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjét is, de a kérdéseinkre csak mára ígértek választ.